Ne is a kismamákkal/anyukákkal kezdjük, az túl elcsépelt lenne. Bizony, mikor megszületik egy gyermek, nemcsak a nőből lesz anya de egy férfiból is apa válik. És kérem szépen ez ugyanolyan nehéz dolog nekik, mint nekünk nőknek. Persze a teremtés koronája ezt soha sem vallaná be nekünk.  Ők is éppen olyan kétségbeesettek mikor első szülöttjük ott  fekszik a kezükben és bömböl. Persze nekik azért mégsem lehet olyan nehéz mint nekünk, hiszen mi hordoztuk 9 hónapig, és a mi feladatunk volt hogy világra hozzuk.

Most azokról az apukákról (?) inkább szót se ejtsünk akik esetleg nem osztoznak az örömünkben. Mert annál aztán végképp nincs nehezebb mint felnevelni egyedül egy gyermeket.

Tanácsok apukáknak:

-Támogassuk a kismamát!

Egy ölelés, egy puszi, vagy csak az hogy meghallgatja amit mondani szeretne, már rengeteget segít!

-Segítsünk be a házimunkába!

Vallják be uraim, hogy ez most igenis kijár hitvesüknek. Mosogassanak el, vagy porszívózzanak fel. Nem nagy dolog, kedvesük meg fogja hálálni!

-Vegyék fel a síró újszülöttet!

Biztos vagyok benne, hogy oda vannak a kis jövevényért, így ezt írnom sem kellene. De főleg az első 6 hétben ha tudnak, segítsenek be annyival, hogy felveszik a picit ha sír, hogy kedvesük pihenhessen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.